Az Ai|Life OKOSLELET egy forradalmian új fejlesztés, mely *mesterséges intelligencia segítségével 14 betegségcsoport meglétének kockázatát képes megbecsülni egyetlen vérvétel eredményéből. Az így kiállított OKOSLELET a hagyományos vérvizsgálati leleten megtalálható adatokon túl tájékoztatást nyújt az eltérő értékek lehetséges okairól és a kockázatosként azonosított betegségekről – becsült valószínűséggel együtt.
Hogyan? Az OKOSLELET mögött álló *mesterséges intelligencia több százezer más beteg százmilliós nagyságrendű adatát és az Ön adatait, valamint az adatok közötti mintázatokat összevetve végzi el az egyes betegségek kockázatának elemzését.
* Az OKOSLELET nagy egészségügyi adattömegekre épülő gépi tanulás megközelítés, mely az Európai Unió Brüsszelben, 2018.12.07-én elfogadott COM(2018) 795 számú stratégiájának 2.5 pontja és második bekezdése alapján a mesterséges intelligencia egyik típusának tekinthető.
Az OKOSLELET-nek köszönhetően olyan betegségekre is fény derülhet, amelyek még nem okoznak panaszokat , esetleg nem látszanak egyértelműen a referenciaértékektől való eltérésekből. A kezelőorvos számára irányadó lehet az OKOSLELET, ami olyan betegségekre, illetve egészségügyi kockázatokra is ráirányíthatja a figyelmet, amit csak később diagnosztizáltak volna vagy fel sem fedeznek. Rendszeres szűrővizsgálatok mellett, potenciálisan még idejekorán, a kezdeti stádiumban fedezhető fel a kór, ennek köszönhetően a páciens jobb kezelési kilátásokkal indulhat el a gyógyulás útján.
A laborvizsgálati eredmények alapján a Basic csomag a következő 7 betegségcsoport meglétének kockázatát becsüli.
A laborvizsgálati eredmények alapján a Normál csomag a következő 12 betegségcsoport meglétének kockázatát becsüli.
A laborvizsgálati eredmények alapján a Prémium csomag a következő 14 betegségcsoport meglétének kockázatát becsüli.
| Laborvizsgálatok | Típus | BASIC | PREMIUM | EXTRA |
| Fehérvérsejt szám (WBC) | Vérkép | |||
| Vörösvértest szám (RBC) | Vérkép | |||
| Hemoglobin (Hgb) | Vérkép | |||
| Hematokrit (Hct) | Vérkép | |||
| MCV | Vérkép | |||
| MCH | Vérkép | |||
| MCHC | Vérkép | |||
| Thrombocitaszám (PLT) | Vérkép | |||
| Red Cell Distribution Width% (RDW) | Vérkép | |||
| Mean Platelet Volume (MPV) | Vérkép | |||
| Neutrofil granulocita (%) | Vérkép | |||
| Limfocita (%) | Vérkép | |||
| Monocita (%) | Vérkép | |||
| Eozinofil granulocita (%) | Vérkép | |||
| Bazofil granulocita (%) | Vérkép | |||
| Neutrofil granulocita (#) | Vérkép | |||
| Limfocita (#) | Vérkép | |||
| Monocita (#) | Vérkép | |||
| Eozinofil granulocita (#) | Vérkép | |||
| Bazofil granulocita (#) | Vérkép | |||
| Alanin-aminotranszferáz (GPT / ALT) | Enzim | |||
| Albumin | Fehérje anyagcsere | |||
| Alkalikus foszfatáz (ALP) | Enzim | |||
| Aszpartát-aminotranszferáz (GOT / AST) | Enzim | |||
| Gamma-glutamiltranszferáz (GGT) | Enzim | |||
| Glükóz (vércukor) | Szénhidrát anyagcsere | |||
| LDL-koleszterin | Vérzsír | |||
| Húgysav | Anyagcsere bomlástermék | |||
| Kálcium | Ion | |||
| Kálium (K) | Ion | |||
| Koleszterin | Vérzsír | |||
| Kreatinin + eGFR | Veseműködés | |||
| Nátrium (Na) | Ion | |||
| Totál bilirubin | Fehérje anyagcsere | |||
| Direkt bilirubin | Anyagcsere bomlástermék | |||
| Transzferrin | Vasanyagcsere | |||
| Transzferrin szaturáció | Vasanyagcsere | |||
| Triglicerid | Vérzsír | |||
| sTSH | Hormon | |||
| Vas | Vasanyagcsere | |||
| Urea (Karbamid) | Veseműködés | |||
| Totál protein | Fehérje anyagcsere | |||
| C-rekatív protein | Gyulladást jelző vizsgálat | |||
| Amiláz | Enzim | |||
| Ferritin | Vasanyagcsere | |||
| Fibrinogén | Fehérje anyagcsere | |||
| Foszfát | Ion | |||
| Kreatininkináz (CK) | Enzim | |||
| HDL-koleszterin | Vérzsír | |||
| Lipáz | Enzim | |||
| Klorid | Ion | |||
| Pszeudokolineszteráz (CHE) | Enzim | |||
| LDH | Enzim | |||
| Magnézium | Ion | |||
| Vérsüllyedés | Gyulladást jelző vizsgálat | |||
| Fruktózamin | Szénhidrát anyagcsere | |||
| Reticulocita (%) | Vérkép | |||
| Reticulocita (#) | Vérkép | |||
| Daganatos és ritka betegségek becslései | ||||
| Számítógéppel generált egyedi OKOSLELET |
Vizsgálati csomagunk olyan alapvető hormonális teszteket tartalmaz, amelyek segítenek feltárni a pajzsmirigy működési rendellenességeit – még akkor is, ha Ön még nem tapasztal tüneteket.
Vizsgálati csomagunk olyan alapvető hormonális teszteket tartalmaz, amelyek segítenek feltárni a pajzsmirigy működési rendellenességeit – még akkor is, ha Ön még nem tapasztal tüneteket.
Vizsgálati csomagunk olyan alapvető hormonális teszteket tartalmaz, amelyek segítenek feltárni a pajzsmirigy működési rendellenességeit – még akkor is, ha Ön még nem tapasztal tüneteket.
| Laborvizsgálatok | Típus | BASIC | EXTRA | PRÉMIUM |
| Fehérvérsejt szám (WBC) | Vérkép | |||
| Vörösvértest szám (RBC) | Vérkép | |||
| Hemoglobin (Hgb) | Vérkép | |||
| Hematokrit (Hct) | Vérkép | |||
| MCV | Vérkép | |||
| MCH | Vérkép | |||
| MCHC | Vérkép | |||
| Thrombocitaszám (PLT) | Vérkép | |||
| Red Cell Distribution Width% (RDW) | Vérkép | |||
| Mean Platelet Volume (MPV) | Vérkép | |||
| Neutrofil granulocita (%) | Vérkép | |||
| Limfocita (%) | Vérkép | |||
| Monocita (%) | Vérkép | |||
| Eozinofil granulocita (%) | Vérkép | |||
| Bazofil granulocita (%) | Vérkép | |||
| Neutrofil granulocita (#) | Vérkép | |||
| Limfocita (#) | Vérkép | |||
| Monocita (#) | Vérkép | |||
| Eozinofil granulocita (#) | Vérkép | |||
| Bazofil granulocita (#) | Vérkép | |||
| Kálcium (tCa) | Vérkép | |||
| TSH szuperszenzitiv (sTSH) | Hormon | |||
| Szabad T3 (fT3) | Hormon | |||
| Szabad T4 (fT4) | Hormon | |||
| Foszfát | Ion | |||
| Glükóz (éhgyomri) | Szénhidrát anyagcsere | |||
| Urea (Karbamid) | Veseműködés | |||
| Kreatinin (Crea) | Veseműködés | |||
| eGFR-EPI | Veseműködés | |||
| Húgysav | Anyagcsere bomlástermék | |||
| Nátrium | Ion | |||
| Kálium | Ion | |||
| Klorid | Ion | |||
| Magnézium | Ion | |||
| Totál protein | Fehérje anyagcsere | |||
| Albumin | Fehérje anyagcsere | |||
| C-reaktív protein | Gyulladást jelző vizsgálat | |||
| Vas | Vasanyagcsere | |||
| Transzferrin (Trf) | Vasanyagcsere | |||
| Transzferrin szaturáció | Vasanyagcsere | |||
| Koleszterin | Vérzsír | |||
| Triglicerid (Tg) | Vérzsír | |||
| HDL-koleszterin (HDL-C) | Vérzsír | |||
| LDL-koleszterin (LDL-C) | Vérzsír | |||
| Totál bilirubin (tBil) | Anyagcsere bomlástermék | |||
| GOT / AST | Enzim | |||
| GPT / ALT | Enzim | |||
| GGT (Gamma GT) | Enzim | |||
| Alkalikus foszfatáz (AP, ALP) | Enzim | |||
| LDH | Enzim | |||
| Kreatin-kináz (CK) | Enzim | |||
| Tireoid stimuláló Immunglobulin (TSI) | Autoantitest | |||
| anti-TPO (ATPO) | Autoantitest | |||
| Tireoid Receptor Antitest (TRAK) | Autoantitest | |||
| Ferritin | Vasanyagcsere | |||
| Tireoglobulin elleni antitest (ATG) | Autoantitest | |||
| Tireoglobulin (TG) | Prekurzor fehérje | |||
| D-vitamin (kalcidiol, 25OH-D) | Vitamin | |||
| Számítógéppel generált egyedi OKOSLELET |
Forradalmi innováció
A pajzsmirigy betegségek közé tartoznak a pajzsmirigyet érintő változatos rendellenességek, beleértve veleszületett (familiáris) defektusokat, jódhiányos állapotokat, hypo és hyperthyreosis, thyreotoxicosis kórképeket, pajzsmirigygyulladást és egyéb pajzsmirigyet érintő megbetegedéseket. Érintettség esetén endokrinológus szakorvos felkeresése és további specifikus pajzsmirigy kivizsgálás javasolt.
A cukorbetegség főbb csoportjai beleértve az inzulin dependens és a nem inzulin dependens megnyilvánulásokat, a szerzett, táplálkozással kapcsolatos (pl. malnutritio) és genetikai eredetet. Mivel a cukorbetegség az egyik legösszetettebb krónikus kórkép, ezért érintettség esetén összetett szakorvosi (belgyógyászati, diabetológiai) kivizsgálás szükséges az okok és kapcsolódó betegségek pontos feltárásában.
A máj heveny és idült megbetegedései beleértve a fibrosist, gyulladást, zsugorodást, toxikus, örökletes, fertőző és egyéb okokból kialakulva, a daganatos betegségeket leszámítva. Érintettség esetén belgyógyász vagy gasztroenterológus / hepatológus szakorvos felkeresése, részletes szakorvosi kivizsgálás és specifikus májparamétereket tartalmazó panelvizsgálat javasolt.
Minden nem fertőzéses eredetű vastagbél és vékonybélgyulladás, mint például a Crohn féle betegség, colitis ulcerosa, cöliákia (lisztérzékenység) vagy valamilyen ételintoleranciával összefüggő felszívódási zavar. Érintettség esetén javasolt lehet e betegségek célzott kizárására részletes panelvizsgálatok (pl. cöliákia szűrés) végzése, ételallergia vizsgálatok elvégzése, valamint belgyógyász, gasztroenterológus vagy proktológus szakorvossal történő konzultáció.
Ebbe a csoportba tartozik minden vitamin, ásványi anyag, fém és nyomelemmel kapcsolatos táplálkozási hiánybetegség és vérszegénység, de ide tartoznak a fehérjehiányos kórképek is. Az algoritmus a vérképből becsli meg a vérszegénység tényét és érintettségnek tekint minden egyoldálú vagy nem megfelelő, hiányos táplálkozással kapcsolatba hozható vérképbeli eltéréseket.
Minden nem táplálkozási eredetű (vagy táplálkozással közvetlenül kapcsolatba nem hozható) vérszegénység, ideértve az enzimdefektusok okozta anémiákat, öröklött vagy szerzett – nem daganatos – vérképzési rendellenességek (pl. Thalassaemia, sarlósejtes rendellenességek, haemolyticus anaemiák), aplasztikus és egyéb vérszegénység kórképek.
Az immundefektusok csoportjába tartoznak örökletes és szerzett részleges, kevert és összetett immunhiányok, egyes autoimmun kórképek (pl. sarcoidosis), valamint egyéb nem daganatos (auto)immunbetegségek. Érintettség esetén javasolt részletes immunpanel felvétele, valamint konzultáció immunológus szakorvossal a kizárásra, illetve az okok felderítésére.
Az egész testet, vagy több élettani funkciót érintő rendszerszintű autoimmun betegségek, mint például a reumatoid artritisz különféle formái, összetett kötőszöveti rendszerbetegségek (SLE, szisztémás szklerózis vagy egyéb kötőszöveti szisztémás érintettségek – például Sjögren-szindróma) vagy rendszerszintű myopátiák.
A zsíranyagcsere rendellenességei, melyek vagy egyéb krónikus betegségek következményei vagy más súlyosabb kórképek előzményei lehetnek. Ide tartoznak az örökletes és szerzett hiperlipidémiák is. Érintettség esetén érdemes lehet részletes lipoprotein profil vizsgálat, valamint lipidológus (belgyógyász) szakorvos felkeresése és a kapcsolódó okok feltárása.
Ide tartoznak az epe betegségei (pl. epekövesség / epehólyag gyulladások) valamint a hasnyálmirigy (heveny) gyulladásos és egyéb ídült megbetegedései. Érintettség esetén javasolt belgyógyász (gasztroenterológus) szakorvos felkeresése és esetlegesen további (specifikus) panelvizsgálat elvégzése.
A vese gyulladásos és egyéb megbetegedései, ide értve a glomeruláris, tubuláris és interstitiális szövetek gyulladásait, valamint minden olyan egyéb kórképet mely a vese működési elégtelenségével és / vagy funkcióvesztésével jár beleértve mind a heveny, mind krónikus súlyos elégtelenségével járó kórképeket. Felmerült gyanú esetén javasolt részletes veseprofil vizsgálat és konzultáció nefrológus (belgyógyász) szakorvossal.
A keringési rendszer működését hátrányosan érintő kórképek, melyek lehetnek önmagukban is súlyosak, illetve sokszor súlyos / életveszélyes működészavarok előfutárai. Ide tartoznak az ischemiás jellegű szívbetegségek (a szív vérellátásának zavarai), a szívbillentyűk az aorták és a szívizom megbetegedései, az agyi vérkeringés zavarával járó kórképek (cerebrovaszkuláris betegségek), az érelmeszesedés és trombózissal járó állapotok.
Rosszindulatú krónikus megbetegedések, melyek magukban foglalják a vérképzési rendszer főbb daganatos megbetegedéseit (leukémiák és limfómák), a leggyakoribb adenokarcinómás megbetegedéseket (emésztőrendszeri daganatok, emlődaganatok, prosztatarák), a leggyakoribb laphámsejtes dagantokat (női nemi daganatok, légzőrendszer daganatai), valamint a kevert és speciális daganatokat (például melanómák) és a belső elválasztású mirigyek daganatait (például pajzsmirigy), kivéve az elsődlegesen idegrendszeri eredetű dagantokat. Fontos, hogy a daganatos betegségek nagy részének a diagnosztikája nem vérvétel alapján történik (kivéve a vérképző rendszer daganatait), így sok esetben a matematikai modellek csak másodlagos mintázatokat keresve becsülik meg a kockázatot és a számszerűsített találatok is sokkal kevésbé megbízhatóak, mint más betegségcsoportok esetén.
Ritka kórképek, melyek 2000-ből kevesebb mint egy embert érintenek (legtöbbjük kevesebb mint tízezer emberből egyet). Különleges matematikai algoritmusok keresik azokat az eltéréseket a laboratóriumi leletekben, melyek a(z) (elsősorban felnőtt) betegek elhanyagolhatóan kis százalékát érintik és amenyek rejtett, nehezen felismerhető kóros elváltozások következményei lehetnek. Az algoritmusok képesek kockázatot becsülni ritka metabolikus betegségek (például familiáris hiperkoleszterinémia, familiáris kilomikronémia szindróma, Gaucher vagy Wilson-kór, hemokromatózis), ritka vérképzési rendellenességek (például porfíria, hemofília, krioglubulinémia), ritka autoimmun eredetű megbetegedések (például Behcet-kór, Still-betegség), a belső elválasztású mirigyeket érintő ritka betegségek (például Cushing-szindróma), valamint egyes mitokondriális betegségek (például karnitin hiány szindrómák) meglétére.
A pajzsmirigygyulladás (tiroiditisz) a pajzsmirigy gyulladásos állapota, amely számos okból alakulhat ki, és különböző típusokban fordulhat elő. A gyulladás hatására a pajzsmirigy funkciója átmenetileg vagy tartósan megváltozhat, ami lehet alulműködés (hipotireózis) vagy túlműködés (hipertireózis). A pajzsmirigygyulladásnak több típusa létezik, leggyakoribb a Hashimoto-thyreoiditis, mely akár a lakosság 10%-át is érintheti, nőknél 8-10x nagyobb előfordulási gyakorisággal, mint férfiaknál. A Hashimoto-thyreoiditis egy autoimmun pajzsmirigybetegség, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a pajzsmirigyet, ami idővel pajzsmirigygyulladáshoz és alulműködéshez vezet.
Leggyakoribb tünetei közé tartozik a súlygyarapodás, fáradtság, székrekedés, száraz bőr, depresszió és izomfájdalmak. A pajzsmirigy gyulladása egyes esetekben gyors pajzsmirigy károsodást vált ki, ami tireotoxikózishoz hasonló állapotot okoz.
A thyreotoxikózis, a pajzsmirigy súlyos túlműködése, egy olyan állapot, amikor a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel. A hormonok túltermelése felgyorsítja a szervezet anyagcseréjét, ami számos tünethez vezethet. A thyreotoxikózis okozhat pajzsmirigy megnagyobbodást is, ez azonban nem specifikus tünet, mivel a pajzsmirigy alulműködéses állapotai is okozhatják. A nagy mennyiségben a véráramba jutott pajzsmirigyhormon domináló hatást fejt ki a hőközpontra és a keringési szervekre, mely a jelentősebb tüneteket is okozza. A kórkép által okozott thyreotoxikus krízis nem megfelelő kezelés hiányában súlyos, akár életveszélyes állapotot is okozhat. A thyreotoxikózis gyakori oka a Graves-Basedow-kór, mely leggyakrabban a női nemet érintő, a pajzsmirigy túlműködésével járó autoimmun betegség.
A tireotoxikózis során nagy mennyiségben jut pajzsmirigy hormon a vérbe, amely az alábbi gyakori tüneteket okozza: gyors szívverés (tachycardia), szorongás, idegesség, remegés, fogyás (normál étvágy mellett is), meleg, nedves bőr, túlzott izzadás, hőintolerancia, fáradtság, izomgyengeség, szapora pulzus, hasmenés, hajhullás, alvászavarok és menstruációs zavarok.
A jódhiányos pajzsmirigy betegségek a pajzsmirigy olyan működési zavarai, amelyek a szervezet elégtelen jódbeviteléből erednek. A jód egy létfontosságú nyomelem, amely szükséges a pajzsmirigyhormonok (tiroxin, azaz T4, valamint a trijódtironin, azaz T3) előállításához. Ha a szervezet nem kap elegendő jódot, a pajzsmirigy nem képes megfelelő mennyiségű hormont termelni, ami különböző betegségekhez vezethet és jódhiányos rendellenességek alakulhatnak ki. A jódhiány leggyakoribb tünete a kialakuló golyva.
A jódhiány leggyakoribb tünete a golyva (strúma), azaz a pajzsmirigy megnagyobbodása, hogy kompenzálja a csökkent hormontermelést. Ez látható duzzanatot okoz a nyak elülső részén. Súlyos jódhiány esetén a pajzsmirigy nem képes elegendő pajzsmirigy hormon termelésére, ezért megjelennek a pajzsmirigy alulműködés (hipotireózis) tünetei: súlygyarapodás, fáradtság, székrekedés, száraz bőr, depresszió és izomfájdalmak. Súlyos jódhiány esetén kognitív, mentális és fejlődési rendellenességek is megjelenhetnek.
A pajzsmirigy daganatos megbetegedései olyan kóros elváltozások, amelyek a pajzsmirigyben kialakuló kóros sejtburjánzásból erednek. Ezek lehetnek jóindulatúak (benignus daganatok) vagy rosszindulatúak (malignus daganatok). A rosszindulatú daganatok közül leggyakoribb a papilláris pajzsmirigy daganat, mely általában lassan növekszik és jól reagál a kezelésre, különösen korai stádiumban felismerve.
A pajzsmirigy daganatai gyakran tünetmentesek a korai stádiumban, de legjellemzőbben (és az idő előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel) az alábbi tüneteket adják: nyaki csomó vagy duzzanat (amely sokszor fájdalommentes), nyelési vagy légzési nehézség (amennyiben a fejlődő daganat nyomja a légcsövet), rekedtség, látszólagos ok nélküli fájdalom a nyakban vagy a torokban. Ezek a tünetek egyéb fej-nyaki daganatok okai is lehetnek.
A Hashimoto-thyreoiditis egy krónikus pajzsmirigygyulladás, mely során a szervezet tévesen támadja a pajzsmirigyet, amely gyulladással és a pajzsmirigy funkció romlásával jár, ami a hormontermelés csökkenését eredményezi. A betegség hosszú idő alatt fejlődik ki, a kezdetben a pajzsmirigy megnagyobbodásával, strumával járhat, és részben / egészében tünetmentes lehet akár évekig is. A betegség lefolyása több stádiumban zajlik, kezdetben túlműködés (hipertireózis) jelentkezhet, illetve hosszú ideig normális pajzsmirigy működéssel is járhat (eutireózis), azonban idővel a pajzsmirigy funkció csökkenése miatt alulműködést (hipotireózist) okoz. A Hashimoto-thyreoiditis gyakori betegség, a pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb oka, mely elsősorban nőket érint. Gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.
A Basedow-kór (vagy más néven Graves-Basedow betegség) a leggyakoribb, a pajzsmirigy túlműködésével járó betegség. Leggyakrabban a női nemet érinti, legtöbbször 20-40 éves kor között jelentkezik. Egy autoimmun betegség, mely során a szervezet pajzsmirigyet stimuláló autoantitesteket termel, melyek fokozott hormontermelésre késztetik a pajzsmirigyet. Ennek eredménye a pajzsmirigy túlműködés, súlyos esetben tireotoxikózis.
Az akut és szubakut pajzsmirigygyulladás viszonylag ritka állapotok, melyek a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedését okozzák és akár tartós pajzsmirigy működési zavart okozhatnak. Az akut/fertőzéses megbetegedések mögött jellemzően bakteriális fertőzés áll, gyorsan kifejlődik, magas lázzal, hidegrázással súlyos esetben tályogképződéssel járhat együtt. A szubakut pajzsmirigygyulladást (De Quervain pajzsmirigygyulladás) sok esetben valamilyen vírusfertőzés váltja ki, a tünetek pedig fokozatosan fejlődnek ki. Ebben az esetben is megjelenik a nyaki fájdalom, láz, fáradékonyság. A szubakut gyulladás általában kezdetben pajzsmirigy túlműködéssel jár, később előfordulhat alulműködés és normál pajzsmirigy működés is.
A Riedel-féle pajzsmirigygyulladás (tiroiditisz) egy rendkívül ritka krónikus pajzsmirigygyulladás, amely során a pajzsmirigy szövete fibrotikusan átalakul (“hegesedik”), ezáltal tapinthatóan keménnyé válik. A betegség a kezdeti fázisában nehezen diagnosztizálható, sem túlműködésre, sem alulműködésre utaló tüneteket nem okoz, azonban a betegség előrehaladtával egyre inkább megjelennek az alulműködéshez kapcsolódó tünetek.
